K-vitamin
Mindent a vitaminokról: a K-vitamin
A K-vitamin, más néven fillokinon elsősorban a véralvadás szempontjából elengedhetetlen fehérjék termelése szempontjából fontos, de a csontozatban, valamint egyéb szövetekben található más fehérjék előállításához is szükség van rá.
A K-vitamin alapvetően két formában fordul elő a természetben: a fillokinont(K1-vitamin) a zöld növények, a menakinont (K2-vitamin) pedig a baktériumok szintetizálják. A K1-vitamint tehát a táplálékokkal visszük szervezetünkbe, a K2-vitamint pedig bélbaktériumaink állítják elő – mintegy fele-fele arányban. Megfelelő vegyes táplálkozás és egészséges bélflóra esetén a szervezet K-vitamin ellátottsága kielégítő.
A fillokinon legfontosabb forrásai a különféle levélzöldségek, a fejes káposzta, brokkoli, spenót, bimbós kel, de K-vitaminban gazdagok a tejtermékek és – kevéssé meglepő módon – a máj is.
Elsősorban azoknak kell felkészülniük megnövekedett K-vitamin hiányra, akik hosszas antibiotikum kezelésen esnek át. Erős E-vitamin túladagolás is vezethet a szervezet K-vitamin készletének csökkenéséhez. Gyermekeknél, különösképpen koraszülötteknél a még kialakulatlan bélbaktérium rendszerből fakadó K-vitamin hiány vérzékenységhez vezethet.
A K-vitamin ugyan a zsírban oldódó vitaminok közé tartozik, de nem raktározzal el a szervezet. Túladagolása elsősorban koraszülötteknél okozhat különféle idegrendszeri elváltozásokat.
Napi K-vitamin szükséglet:
Gyermekek számára:
| fél éves korig: | 4 µg |
| fél és 1 év között: | 10 µg |
| 1 és 3 év között: | 15 µg |
| 4 és 6 év között: | 20 µg |
| 7 és 10 év között: | 30 µg |
Nők számára:
| 11 és 14 év között: | 50 µg |
| 15 és 18 év között: | 60 µg |
| felnőtt korban: | 65 µg |
| terhesség alatt: | 60 µg |
| szoptatás idején: | 60 µg |
Férfiak számára:
| 11 és 14 év között: | 50 µg |
| 15 és 18 év között: | 70 µg |
| felnőtt korban: | 70-80 µg |