Mindent az áfonyáról
A gyümölcs egészséges - ezt tudjuk. Az azonban meglepő lehet, hogy egy-egy apró finomság milyen fontos élettani segítséget nyújthat szervezetünknek - így az áfonya is.
Az áfonya (vaccinium myrtillus) Észak-Európából származik, egyes helyeken még ma is nagy mennyiségben fellelhető természetes környezetben. Mintegy háromszáz fajtája ismeretes, melyek jellemzően nedvesebb erdőkben élnek - ezek közül Magyarországon csupán három áfonya fajta honos: a vörös, a fekete és a tőzegáfonya. Nyáron és ősszel sok helyen szedhető is: érdemes élni a lehetőséggel, mert ugyan az áfonya kiválóan fagyasztható, szárítható (így akár egy évig is eláll) friss állapotban őrzi meg leginkább fontos tápanyagait.
Az áfonyát csak fogyasztás előtt szabad megtisztítani (a hamvas, viaszos réteg megóvja a bogyókat), és hűtve kell tárolni, így több hétig is megőrzi frissességét.
Az áfonya kimagasló káliumtartalommal büszkélkedhet, de található benne kalcium, magnézium, vas, kén, mangán, foszfor, cink, C- és A-vitamin is. Az áfonya legismertebb élettani hatása, hogy antibakteriális hatású: hatékonyan kezelhetők vele a különböző bőrkiütések, illetve bőrbetegségek. Az áfonyából készült gyógyteával azonban csínján kell bánni: bár gyógyhatása kétségtelen, nagyobb adagban fejfájást, émelygést is okozhat.
Az áfonya konyhai felhasználásai közül a legismertebb a vadhúsok mellé szervírozott dzsem, mely tökéletesen ellenpontozza például a szarvashús jellegzetes, kissé kesernyés zamatát. De készíthető belőle lekvár vagy szörp, bizonyos északi vidékeken népszerű az áfonyabor is.