Cerbi farsangi jelmeze
Hideg téli nap volt. Cerbengócia lakói mégis vidáman ébredtek, hiszen mindannyian tudták, hogy ma nagy nap van, a FARSANG napja. Már hetekkel ezelőtt erre vártak, titokban készítették jelmezeiket, amikkel elvarázsolhatják egymást az esti mulatságon. Az óra elütötte a hetet, a nagyterem kinyílt és szépen sorban mindenki bevonult a jelmezében. Kócián vadnyugati hősnek öltözött, pisztolyokkal az oldalán, kalappal a fején, Szeréna menyasszonynak, fehér habos ruhában, fátyollal, Hókusz pedig szakács lett, nagy fehér sapkában, fakanállal a kezében. Szépen sorban mindenki megérkezett, együtt mulattak és persze közben ették a finomabbnál finomabb gabonapelyheket, egyedül csak Cerbi hiányzott. Keresték itt is, ott is, de sehol nem találták. Hókusz, egy fárasztó tánc után éppen nekitámaszkodott az ajtónak, ami egy résnyire nyitva volt, mikor valaki a nevén szólította. Megfordult és Cerbi állt ott elkeseredetten.
- Mi a baj Cerbi, miért nem mulatsz velünk? - kérdezte.
- Segíts rajtam Hókusz. Nem tudtam jelmezt csinálni magamnak. Így nem mehetek be. Varázsolj rám valamit kérlek szépen.
Hókusz automatikusan kikapott a zsebéből egy üveget, Cerbi kezébe nyomta és ezt mondta: - Kívánj valamit, hogy mi akarsz lenni, majd ezt öntsd a fejedre és rögtön azzá válsz. - Cerbi gondolkodás nélkül a fejére öntötte az üveg tartalmát, miközben ezt mondta: - Hős lovaggá szeretnék válni. - és abban a pillanatban megérezte amint a sűrű barna csokoládé végigfolyik a fején és beteríti az egész testét. - De hiszen ez csak olvasztott csoki Hókusz!!!!!
- Azt a mindenit, már el is felejtettem, hogy nem a varázslóköpeny van rajtam, hanem ez a szakácsgúnya. De ne aggódj Cerbi. Tessék itt a sapkám. Ezt felveszed és te leszel a maszatos szakácssegéd. - ezen Cerbi teljesen felvidult és így, már be mert menni a többiek közé, akik az ő jelmezét találták a legviccesebbnek és azt, hogy ezt nem így tervezte, csak ő és Hókusz tudta, de nem árulták el senkinek.
Kovács Beáta - Szeged